Kaplony község honlapja

A kaplonyi rezesbanda 1903-ban alakult. A szükséges hangszereket az egyházközség vezetősége szerezte meg. Első tagjai azzal a kikötéssel kapták meg a zeneszerszámokat, hogy azok azt követően kerülnek a tulajdonukba, ha tíz évig szolgálják az egyházat. A fúvósbanda legelső szerződésének a szövege nem ismeretes, de annyi bizonyos, hogy vezetőn kívül kezdettől fogva bandabírót is választottak. A banda következő, 1925-ben kelt szerződése fennmaradt, az alábbiakat ebből idézzük:
I.Alulírottak elhatározzuk, hogy zenetársulattá alakulunk és tevékenykedni fogunk istentiszteleteken, temetéseken és más egyházi szertartásokon, úgyszintén - világi darabokat is tanulván - lakodalmak, ünnepélyek és kocsmai táncok alkalmával is.
II.A tagok kötelezik magukat öt évig együtt maradni. Aki a társulat által el nem fogadott ok miatt előbb óhajt kilépni a társulat kötelékéből, 200 lejt köteles a banda pénztárába befizetni.
III. Amelyik tag a tanórán meg nem jelenik, 10 lej bírságot fizet a társulat pénztárába.
IV. Aki úgy a tanóráról, mint a próbáról késik, 5 lejt köteles a banda pénztárába befizetni.
V. Mindig a többség dönti el, hová és mikor vonul ki a banda.
VI. Aki áldomáson meg nem jelen, az úgy fizet, mint a többi tag, míg a meg nem jelenés esetére a keresetből nem részesül.
VII. Minden bandatag nyilvánosan csak akkor szerepelhet, ha a régi dalokat megtanulta, ha ezt nem teszi meg, végesetben elbocsátják a banda kötelékéből.
VIII. A banda minden évben köteles új darabokat tanulni. (A szerződés további pontjai a bandatagok egyéb kötelességeit és jogait rögzítik.)
A fúvósbanda 1985. november 22-én, Cecília ünnepén kapott új, 26 pontos szerződést.
A következőket ebből idézzük:
8. pont - A zenekar közössége megköveteli, hogy minden egyes tagja szeretettel, megbecsüléssel, tisztelettel és segítőkészséggel viseltessék a többi iránt.
20. és 21. pont. A zenekar tagjai kötelezik magukat, hogy az istentiszteletek ünnepélyességét emelendő ünnepnapokon és vasárnapokon az ünnepi misén hiánytalanul megjelennek és a templom kántorával közösen kijelölt énekszámokat kellő tudással kísérik.
22. Rendkívüli ünnepek, egyházi rendezvények alkalmával is helytállnak.
23. Az egyházi liturgia szabályait szem előtt tartva és a mindenkori plébános utasításait figyelembe véve kerülni tartoznak az egyház előírásaival és szellemével ellenkező magatartást.
25. A fúvózenekar tagjai kötelezik magukat, hogy hitükhöz hűek maradnak, az egyházhoz szilárdan ragaszkodnak, törvényeit követik, és gyakorló katolikushoz illően élnek.
Ezen szerződést azzal fejezzük be, hogy megerősítjük ragaszkodásunkat a zenekarhoz, szeretetünket egymás iránt, helyt nem adunk a széthúzásnak, őseink hagyományait ápoljuk. A banda vezetőjének jól kellett értenie a zenéhez, és a kottázáshoz. Id. Schrádi Imre 1924-tôl 37-ig töltötte be ezt a tisztséget. Tőle fia, ifjú Schrádi Imre vette át a stafétát, aki ötven éven át volt zenekari tag, és a nagykárolyi kerület legkiválóbb fúvószenekarát teremtette meg. Minden évben Szent Cecíliának, a zenekar védszentje napján titkos szavazással bandabírót is választottak. Ennek feladataiból: istentiszteleteken való részvételre egybehívja a tagokat, könyvelést és jegyzőkönyvet vezet, temetések, lakodalmak alkalmával őt keresik fel megbeszélni a teendőket, számon tartja és a tagok közt egyenlő arányban elosztja az anyagi járandóságokat, kapcsolatot tart az egyház vezetőségével és a kántorral, hogy a banda ünnepekkor és más alkalmakkor esedékes szereplésének a programját ezekkel megbeszélje. A zenészi-örökség általában apáról fiúra száll, de a tagok ma már rendszerint nem elégednek meg az apai tanítással, hanem komolyabb iskolákban tanulnak. A zenekar minden tagja saját hangszerrel rendelkezik, amit az új tagok általában apjuktól örökölnek, vagy vásárolnak. A zenekar a következő legfőbb alkalmakkor lép fel: az év utolsó napján, a délutáni hálaadáson; az újévi ünnepi misén; Vízkereszt, Gyertyaszentelő Boldogasszony, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Húsvét vasárnapja, Áldozócsütörtök, Pünkösd vasárnapja, Kirbály, Szent Péter és Szent Pál apostolok ünnepi nagymiséjén; Úrnapján, illetve Úrnapja utáni ünnepi nagymisén és ünnepi körmeneten; nászmiséken (elsősorban saját hozzátartozóik esküvőin), temetéseken. (A halottas háznál, a temetőbe kísérés közben, valamint a temetés szertartása után is gyászindulókat és gyászénekeket játszanak.) A megalakulása óta eltelt több mint 100 évben a kaplonyi rezesbanda hangszerei két alkalommal némultak el: az I. és a II. világháború alatt. Az első ilyen kényszerpihenőről nem tudjuk pontosan mennyi ideig tartott. A II. világháború végén (deportálások, frontszolgálat, illetve hadifogság miatt) 1945-ben szakadt meg a fúvószenekar tevékenysége, és 1947. február 2-án indult be újra. A kaplonyi fúvósok kezdettől szórakoztató zenekarként is szerepeltek. Már az 1925-ben kelt szerződés szerint korcsmában és táncházban is játszaniuk kellett. A falu hat kocsmája közül a Károlyi út legelején lévőhöz táncterem is tartozott, ahol a falu akkori egyetlen szórakoztató zenekara, a fúvósbanda csárdást, valcert, polkát, mazurkát játszott. A kaplonyi zenekar egyházi énekeskönyveiben mintegy 150 kottázott ének található, világi zenetáruk mintegy 300 darabból áll.